TagTag pledge: Help us build secure and private social network

tagtag.com/diet01

AZ EGYENSÚLYOZÓ "M?VÉsz  

Van egy körülbelü l 10 cm hosszú, 7,5 cm széles páros, bab alakú szervünk. Ez a vese, amely mindössze 150 gramm és naponta kb. 200 liter vizet és oldott anyagot sz?r ki a vérb?l. A vízvisszaszívás jóvoltából ez a mennyiség 1,4 literre csökken és vizelet formájában távozik a szervezetb?l.
A testünket alkotó sejtek meghatá rozott feladatot lá tnak el. M?ködésük során nem képesek nagyon eltér? körülmé nyek között " dolgozni", azaz alapvet? feladatuk ellátásához megfelel? h?mérsé kletre, bels? kö rnyezetre van szüks gük.
A sejteknek van sajá t, úgynevezett sejten belüli folyadékuk és term szetesen a sejten k vüli térben is található folyadé k. Ez lassan, folyamatosan cseré l?dik. Így együttesen tartják fenn pl. a sav-bázis egyensú lyt, a h?mérsé kletet. A vese jelent?s szerepet játszik a bels? környezet á llandóságának fenntartásában. Ez nem is olyan egyszer? feladat, ha végiggondoljuk egy- egy napunkat táplá lkozás vagy folyadé kfogyasztás tekintetében. Sajnos a viszonylagos álland ságtól messze á ll, holott a szervezetünknek erre lenne szüksé ge. A nyári melegben sokat izzadtunk, de nem mindenki pó tolta az elveszett folyadékot megfelel?en, a kö vetkez? nap viszont többet ittunk, mint amire szükségünk lett volna. A vese a véren és természetesen más bels? folyamatokon keresztül kiegyenlí ti ezeket az ingadoz sokat.  

UTAZÁS A VESÉBEN  

A vese m?ködésé nek, bels? szerkezet nek megismerése csak a mikroszkóp felfedezése után v lt lehetségessé, hiszen szabad szemmel nem sokat lá thatunk " finom" m?ködé séb?l. Két tudós nevét illik megemlíteni, akik oly jelent?s felfedezéseket tettek a szerv vizsg latakor, hogy a vese egyes részeit róluk nevezték el. Marcello Malpighi olasz tudós már 1659-ben tanulmá nyozta a vese szö vetét. Megfigyeléseit leí rta, ám az akkori tudósok számára ez olyan hihetetlennek t?nt, hogy azzal vádoltá k, mindazt, amit a mikroszkópban lá tni vélt, inkább csak elképzelte. Ám az id? ?t igazolta. William Bowman angol orvos 1842-ben feltá rta a vese m?ködés nek egy jelent?s ré szét. Az ? nevét viseli a Bowman-tok. Tehát több évszá zadnak kellett eltelnie, amíg vilá gossá vált a vese bels? szerkezete és feladata.
A vesékben egyenké nt kb. egymillió pici sz?r?egység, ú gynevezett nefron található. Minden nefron tová bb bontható egy kis érgomolysz?r?re (glomerulus), az ezt körülvev? tokra, melyet az angol orvosról neveztek el. Ennek folytatása egy kanyarulatos cs?rendszer: tubulus. Itt az áthaladó sz?rletb?l a víz nagyobb része a vé rrel visszakerül a szervezetbe és a visszamaradó folyad k bes?r?södik. A sok-sok nefronból származó kis vizeletmennyiség ö sszegy?lik a vesemedencébe, onnan a húgyvezeté ken keresztül a hú gyhólyagba jut.  

MIÉRT FONTOS A VESE?  

A vese a vér kö zvetítésének segí tségével fejti ki hatását. A keringés során a vér eljut a test minden részéhez, anyagokat hoz és visz, eljut a vesé be, ahol átsz?r?dik, megtisztul. A vesék egyik fontos feladata, hogy megfelel? ví zmennyiséget távol tsanak el, illetve tartsanak vissza. Így biztosítja a v zforgalom egyensú lyát, vagyis a szervezetben nem keletkeznek vizeny?k, de nem is szárad ki.
Az egészséges vese feladatai:
- salakanyagok eltá volítása
- hormonok termelé se
- só- és ví zforgalom szabályoz sa.
< http://www.elelmezes vezetok.hu/2000-10- 102.jpg> A vesék feladata a szervezetb?l az é letm?ködés során keletkez? salakanyagok, pl. karbamid eltávolít sa. A karbamid és más nitrogéntartalmú salakanyagok a tápl lékkal bevitt és a saját testb?l szá rmazó fehérjék lebontásakor keletkeznek. A nitrogén-bomlá stermékek visszamaradó vegyü letei mérgez?ek. Ezért a máj feldolgozza és karbamiddá alakí tja, amely a vizelettel távozik.
A hormonok a vérá ramba kerülve fontos m?ködéseket szabályoznak. A vesében keletkez? hormonok részt vesznek a vérnyomá s szabályozásában, a vérképzés serkentésében és az aktív D-vitamin jóvoltából el?seg ti a csontképzést. A vese egyes betegsé gei során ezek a szabályozó m?ködé sek is károsodnak, aminek magas vé rnyomás, vérszegé nység, csontanyagcsere- zavar lesz a kö vetkezménye.
Az ember testtömegé nek több mint a fele víz, amely a v rben, a sejtekben é s a sejten kívüli llományban, valamint a nyirokban található. A naponta elfogyasztott kb. 2-2,5 l folyadékbó l kb. 1,5 l a vese által a véráramból kisz?rt vizelettel, fél liter a légzé ssel, még egy fél liter a verejtékezé ssel távozik el.
A testfolyadékban számos anyag talá lható, amelynek megfelel? szintjét szabályozni kell. Ilyen többek közö tt a Na, K, P, Ca.  

A VESE BETEGSÉGEI  

Sokféle vesebetegsé g létezik, pl. vesek?, vesemedence- gyulladás, veseelé gtelenség stb... Egyes betegségeket mérgek (toxinok), fert?zések okoznak, mások örökö lhet?k, de sok vesebetegség pontos okát nem lehet tudni. Ebben a cikkben els?sorban a veseelé gtelenséggel és annak diétájával foglalkozunk.  

A VESEELÉGTELENSÉG  

Ez a betegség rendszerint lassan, szrevétlenül kezd?dik, hosszú é vekig tünetmentes lehet és a vesék romlása lassan halad el?re. Ez a krónikus (idü lt) veseelégtelensé g. Ha a vese kiválaszt m?ködése hirtelen csökken, pl. teljesen megsz?nik a vizeletkiválasztás, heveny veseelé gtelenségr?l beszé lünk. A krónikus veseelé gtelenséget meggyó gyítani nem lehet, de megfelel? gyó gyszeres és diétá s kiegészít?kkel kitolható az az id?szak, amikor a vesék állapota annyira romlik, hogy m?vesekezelésre ker l sor.
A vese lassú romlá sa miatt a kezdeti id?szakban semmilyen figyelmeztet? jel nincs, illetve az esetlegesen jelentkez? panaszok nem mindig jellemz?ek.
Veseelégtelenségre utaló panaszok és tünetek
- vér a vizeletben
- kóros fehérjeür tés
- magas vérnyomás
- szem körüli duzzanat
- lábszár- és bokaduzzanat
- derék-, háttáji fájdalom
- éjszakai vizelé s.  

A VESEELÉGTELENSÉG DIÉTÁJA  

< http://www.elelmezes vezetok.hu/2000-10- 103.jpg> Az egé szséges vesék kiü rítik a táplálé kból származó salakanyagokat, a felesleges folyadé kot. Azonban nem engedik kiürülni a még használható anyagokat. Ha a vesék m?ködé se elégtelenné vá lik, nem képes tö bbé az egyensúly fenntartására.
Ezért a diéta cé lja:
- a szervezet számá ra szükséges energia és tá panyagok biztosítá sa
- a vese tehermentes tése (csökkenteni kell a táplálékbó l képz?d? salakanyagokat).
Kezdetben, amikor mé g nem voltak teljesen tisztában az ásványi anyagok szerepével, " csak" a fehé rje-, illetve aminosav-bevitel korlátozására figyeltek.
Ez az ún. Giordano-Giovanetti féle étrend, amelynek lényege:
- olyan esszenciá lis (nélkülö zhetetlen) aminosav- keveréket adtak, amely tartalmazza az összes szükséges aminosavat. Ezt meghatározott mennyiség? burgonya, tojás és tej adá sával érték el.
- ezt a fehé rjemennyiséget kieg szítették 18-24 grammra, a beteg á llapotától fü gg?en.
- mindezek mellett a megfelel? energiabevitelr?l is gondoskodni kellett.
A megfelel? min?sé g?, de alacsony fehé rjebevitelt úgy pró bálta elérni, hogy a lisztb?l készült termékeket (amelyek nélkülözhetetlen aminosav-tartalma alacsony) keményí t?vel pótolta, amely jóval kevesebb fehérjét tartalmaz.
Ma már ezt az é trendet nem alkalmazzuk, mert egyhangú, nehezen betartható és nem figyel egy olyan fontos anyag (foszfor) bevitelé re, amelynek magas szintje súlyosan rontja a beteg á llapotát.
Alacsony fehérje- é s alacsony foszfortartalmú dié ta (LPLND).
Miel?tt részletezné nk a diétát, tiszt zni kell, hogy ma m r nincs mindenkire egységesen vonatkoz vesediéta, csak á ltalános irá nyelvek és javasolt mennyiségek vannak. Az orvos a beteg laboreredményei alapján dönti el, hogy a diétán belü l milyen mennyiségi értékek szerepeljenek és a fehérjén, illetve a foszforon kívül szükség van-e a ká lium- és a folyadé kbevitel korlátozá sára is.

FEHÉRJÉK  

A fehérje- anyagcseretermékek a vesével választó dnak ki, ezért ennek mennyiségi cs kkentésével kímé ljük a vesét, figyelve a megfelel? nélkülözhetetlen aminosav-bevitelre ( ltalában 0,6 g/ttkg/nap). Ez egy 70 kg-os embernél maximum 42 gramm. Ha egészséges lenne, kb. 70 g fehérjét ehetne meg naponta. Gondolják el, 100 gramm csirkemellben van 24 g, 10 dkg kenyérben kb. 8 g fehérje. Mindezekb?l kö vetkezik, hogy hagyományos lisztb?l készült termékeket: normál kenyér, kifli, pogá csa nem fogyaszthatnak. S?t, a több szeletb?l álló hú sfeltét sem képezi a diéta alapját. A napi étkezéssel bevitt fehé rjemennyiség felé nek azonban teljes é rték?nek kell lennie. Erre azért kell kü lönös gondot fordí tani, mert elé gtelen fehérje- és energiabevitel mellett ugyanúgy felszaporodnak a ká ros anyagcseretermé kek, mert a szervezet éhezni fog és az életm?kö déséhez szüksé ges anyagokat saját szervezetének lebontásából nyeri.
A saját testfehérj k lebontását csak úgy tudjuk megakadá lyozni, ha gondoskodunk a szü kséges energiáról, ami általában 35- 50 kcal/ttkg/nap. Ennek biztosítása sokszor gondot okoz, mert a betegek étvá gytalanok vagy fé lnek, hogy túl sokat esznek a korlá tozottan fogyaszthat élelmiszerekb?l.  

A FOSZFOR  

< http://www.elelmezes vezetok.hu/2000-10- 104.jpg> Az é telek foszfortartalma foszfát formájá ban az egészséges csontozat felépíté séhez szükséges. A felesleget az egé szséges vesék kiü rítik. Az elégtelenné vá ló vesénél csö kkenteni kell a foszfort, mert a vé r foszforszintjének emelkedése kóros szabályozási folyamatokat indít el. A javasolt fogyasztá s 600-800 mg/nap. A diéta összeállí tásánál gondot okoz, hogy a fehérj ket tartalmazó nyersanyagok általá ban jelent?s mérté kben foszfort is rejtenek magukban.
Mindezek után felmerül a kérdés, mégis, mit ehetnek a vesebetegek?
A nyersanyag-vá logatás alapja a fehérje- és a foszfortartalom.
Foszfortartalom:
- a növényi eredet? anyagoknak k zepes, illetve magas, ezért mennyiségüket csö kkenteni kell.
- szárazbab, borsó : magas
- gyümölcsöknek: viszonylag alacsony, kivéve a mogyorófé lék és egyéb magvak
- burgonya: viszonylag magas, ez rt mennyiségét korlátozzuk, illetve foszfortartalma el?f?zéssel csö kkenthet?
- tej: közepes
- tojássárgája, sajt: magas
- húsok: viszonylag magas.
Az ételek foszfortartalma csö kkenthet?:
- nyersanyag-vá logatással
- a húsok el?f?zés vel
- a kiválasztott nyersanyagok mennyis gének csökkentés vel
- az els? f?z?lé el ntésével.
Hogyan biztosítható a megfelel? min?sé g? fehérje ilyen alacsony napi fehé rjebevitel mellett?
Mivel a lisztnek, í gy a bel?le készü lt termékeknek is viszonylag magas az inkomplett fehé rjetartalmuk, ezért a liszt helyett kemé nyít?t használunk az ételek s?rítés re, kenyér-, té sztakészítésre. A keményít? a liszthez hasonlóan viselkedik, kivéve a kelesztést. Mivel hiányzik bel?le a sikér, ebben a betegségben els?sorban kész kenyérporból (pl. Nephropán) készí tenek kenyeret vagy a kimért keményí t?höz 1/3 arányban kevernek lisztet és áttört f?tt burgonyát. Így, ha nem is fehé rjementes, de mindenképp fehé rjeszegény kenyeret kapunk.
Az esszenciális aminosavakat tartalmazó húsok csak úgy férnek be a napi mennyiségbe, hogy jóval kevesebbet szabunk ki, mint ami a szelethúsokhoz szü kséges. Ezért els?sorban tö ltött, rakott é teleket, felfú jtakat, kevés húst igényl? egytálé teleket készítünk bel?le.
A tejet hígítva adjuk. Az egész tojásból magas foszfortartalma miatt a tojássárgá ját kihagyjuk. A fehérjéje jól használható kö t?anyagként.
Mindezeken túl a kr nikus vesebetegek é trendjének összeá llításánál a folyamat el?rehaladt val a kálium-, ná trium- és folyadé kbevitel korlátozá sára is sor kerül, ami megnehezíti a diéta összeállít sát.
Káliumban gazdag nyersanyagok közö tt található a gyü mölcsök közül kü lönösen a sz?l?, banán, aszalt gyüm lcsök. A zöldségfélék csoportjából kiemelend? a burgonya, paraj, só ska, zöldborsó. Igen gazdag ká liumforrások még a szárazhüvelyesek: szárazbab, sá rgaborsó, szója, lencse, csicseribors , az olajos magvak: dió, mogyoró, mák, szezámmag, napraforgómag, ketchup, csokoládé, kakaópor.
Ha a beteg és hozz tartozója a dietetikussal jól együttm?ködik, akkor egy vá ltozatos és í zletes étrend állí tható össze. Soha ne feledjük, hogy itt mindig a beteg laboreredmé nyei döntik el, hogy mely tá panyagbevitel megszorítására van éppen szüksé g.  
 


Home Site Map my.TagTag

Terms of Use
TagTag.com